Virágszimbolika

Az alábbi megfelelések forrása Vas Katalin írása, s nem mágikus célokhoz való felhasználás miatt íródott. DE a mágia nem különül el a hétköznapoktól a megfelelések szempontjából, hiszen amit hiszünk, az a valóságunk. Ezért tökéletesen használhatóak a varázslataidnál az alábbi megfelelések:

A virágszimbolika története

A történet több ezer évre nyúlik vissza. A Bibliában, a görög és római mitológiában, az egyiptomi írásokban és keleti történetekben is egyértelmű utalások vannak rá, hogy a virágoknak és sajátos üzenetüknek fontos szerepük volt már azokban az időkben is.
A virág az ifjú élet, a szerelem szimbóluma, de a szirmok többnyire csillag alakú szerkezete miatt gyakran a Nap, a földkerekség vagy a közép jelképe is.

Kifejezi a négy elem együttes hatását:

A Földből növekszik az Ég felé, a fejlődéséhez Vízre és Tűzre ( a Nap fényére, melegére) van szüksége. A virágok általában az életerőt, életörömöt, a tél végét, a halálon való diadalt jelképezik Női, passzív princípium, kelyhe a jövő gyümölcsének reménye, a bimbó a rejtett lehetőség.

A Bibliában a virágzás isten tetszésére utal; ezt bizonyítja Áron kivirágzó botja, egyes mondákban és legendákban is a kivirágzó száraz bot az isteni tetszésnyilvánítás vagy a remény szimbóluma. Jézust Jeruzsálembe érkeztekor pálmaággal köszöntötték, ebből származik a „virágvasárnap” elnevezésünk.

A taoizmusban a fejtetőből kinövő aranyvirág a legmagasabb fokú misztikus megvilágosodás szimbóluma, azonos az életelixírrel, a lelki megújulással, a halhatatlansággal.

Az azték kalendáriumban egyik jel a virág, ami az értékességnek, művészinek és az ízlésesnek a szimbóluma. Az e jelben születetteket tehetségesnek tartották művészi, kézműves tevékenységhez, és varázsláshoz is. A termékenység istennőjének attribútuma volt a virágkoszorú a hajában és virágcsokor a kezében.

A keltáknál a virág a változékonyság, az instabilitás jelképe, a teremtményé, ami állandó fejlődésnek van kitéve, szépsége tünékeny.

A görög ünnepeken a vetélkedések győzteseit virágkoszorúval jutalmazták, a mitológia szerint a virágok istenek véréből hajt ki, pl. Narcisszoszéból a nárcisz. Perszefonét Hádész virágszedés közben (liliomot szedett) rabolta el az alvilágba, itt is a virágok a holtak lelkének ábrázolói.

A római mitológiában Flóra a virágok istennője, ünnepén, a Floralián az emberek virágkoszorúkat viseltek. Pliniusz szerint a természet éppen a virágok által mutatja meg festőiségét és mulandóságát. (Apropó múlandóság: Petőfi: „ …elhull a virág, eliramlik az élet…” Shelley: „Változékonyság” „Ma kacag a virág/holnap nem él, az, mit őrizni vágysz/szálló levél”)

A “virágnyelv”-ről szóló első ismert dokumentum a 17. századi Konstantinápolyból származik. A törökök olyan speciális virágnyelvet alakítottak ki, amellyel akár titkos üzeneteket, híreket vagy szerelmes vallomásokat küldhettek, sőt a kémek is gyakran használták az üzenet ezen módját. A virágnyelv rendkívül kifinomult volt, minden apró dolognak volt jelentése; sok mindent elárult küldőjéről és annak vágyairól.

A virágnyelv eljutott Európába is, és 1818-ban megszületett az első virágnyelv-szótár. Ez a szótár – Le Languages des Fleurs – több mint 800 virág és növény jelentését magyarázza. A virágnyelv jelentőségét igazából a viktoriánus korban ismerték fel. Ebben a prűd, visszafogott, kifelé szigorúan szabályozott társadalomban a virágküldés hamarosan a romantikus és kevésbé romantikus, de célratörő üzenetek közvetítőjévé vált.

Virágok minden korban

A virágok minden korban a nőkhöz, szépséghez, költészethez, érzékiséghez kapcsolódtak. Buddha egy hajnalban nyíló lótuszvirágból született, ami az életet szimbolizálta. A lótuszvirág az életet adó víz felszínén lebeg, míg gyökerei a földbe kapaszkodnak. Szirmai a nap első sugaraival kinyílnak, hisz a lótusz az örök szerelem jelképének, a napnak kedvese.

Üzenj virágnyelven!

A reneszánsz időkben a szegfű volt a hűség szimbóluma, éppen ezért sok korabeli festményen láthatunk kezükben szegfűcsokrot szorongató dámákat. Flandriában a lányok menyegzőjük napján rózsaszín szegfűbokrétát rejtettek el ruháik redőiben, és a vőlegénynek a nászéjszakán oly óvatosan kellett levetkőztetni asszonykáját, hogy a virágok meg ne sérüljenek. A csokor a tapasztalatlan szerelmesek játékosságának fokozására szolgált.

A még érintetlen lánykáknak szüzességet, tisztaságot jelképező fehér vagy lilás liliomot küldtek a szívükre pályázó ifjak. A lila szín édes romantikát hirdetett, a fehér a becsületességre utalt, míg a pirosas árnyalatok a gyanúról árulkodtak. Így váltottak üzeneteket a párocskák. Ha a megbeszélt találka alkalmával a lány ibolyaszín jácintot tűzött ruhájára, azt jelentette, szívesen fogadja a fiatalember közeledését. Ha piros tulipánt tartott kezében, őszinte szerelmét fejezte ki. A hortenzia egyet jelentetett a váddal, hogy az ifjú csapodár természetű. A kapucinus virág pedig egyenes ostobának titulálta a törekvő legényt.

A virágnyelv azonban nem volt egységes minden tájon, ezért, ha idegen országból érkező legény beszélő csokorral próbált egy szép leány kegyeibe férkőzni, jobban tette, ha utánanézett a helyi “virágdialektusnak”. Például a hóvirág az angolszász vidéken az “Én várok” üzenetet közvetítette, míg Franciaországban a vigaszra utalt.

A szerelem klasszikus virága a rózsa, ami az érzéki vágyaktól kezdve a hűtlenségig számtalan dolgot jelenthet színétől, típusától függően. Ha a rózsacsokrot egyéb virágokkal is díszítették, egész összetett üzeneteket tudtak váltani. A pontosság érdekében apró füzetek, könyvek jelentek meg, melyekből a kezdők megtanulhatták a virágnyelv kifejezéseit.

A virág átadásának körülményei is sokat elárultak két ember kapcsolatáról; ha valaki fejjel lefelé adta át a virágot, akkor a virág ismert jelentésének ellenkezőjét üzente a megajándékozottnak, így ha valaki rózsát kapott virágával lefelé, az a visszautasítás szomorú jele volt.

Virágszimbolika manapság

A virágok szimbolikus jelentése nem teljesen felejtődött el. Sok virágárus és virágkötő jól ismeri a leggyakoribb virágok jelentését, és ha eláruljuk nekik ajándékozásunk célját, akkor tudnak olyan virágcsokrokat kötni, amelyekben benne rejtezik a különleges üzenet.

akác: imádom, hogy zárkózott vagy. Ritkán választják csokorba, inkább a természetben csodálják. Édes mézes virága a meleg, édes barátságot, a boldog fiatalságot idézi. Láttára felidéződik bennünk a gondtalan, vidám kirándulások emléke, séták a szerelmünkkel.(lila): csókollak, csak úgy

árvácska: háromféle színe miatt a Szentháromság, néphitben a 3 pár sziromból 2 az irigy mostohát, 2 annak lányait, 2 két árvát jelképez. Jelentése gondolkodás, szándékosság, akaratlagosság, ragaszkodás.

amarílisz: Büszkeség, költészet. Amariliszt adni egy nőnek, azt jelenti, büszkék vagyunk rá, a vele való ismeretség érték számunkra. Amariliszt tenni a menyasszonyi csokorba pedig azt mutatja, hogy a menyasszony büszke természetű, persze a legjobb értelemben.

ambrózia: Viszonzott szerelem

aszparágusz: kedvesség

azálea: Vigyázz magadra, mértéktartás, törékeny szenvedély, Kínában a nőiesség szimbóluma

babér: halhatatlanság (a hősök babérkoszorúja), Apolló szent növénye, Daphné miatt, aki szerelme elől menekülve babérfává változott.

barackvirág: rabul ejtés. A barack a fennköltség, a bátorság, az állhatatosság, és a jellemesség szimbóluma. Főként Kínában van nagy kultusza, az ott legismeretesebb love-storynak köszönhetően. A történet a Ming dinasztia idejében játszódik egy Barackvirág nevű kurtizán és az udvari költő között. Barackvirág erényei közé tartozott a bátorság és az állhatatosság. Japánban, pedig március 3-a barackvirág virágzásának és a lányoknak az ünnepe.

bazsalikom: a gyarmatosító angoloknak köszönhetően került a konyhába. Az 1570-es évektől egyre divatosabb ”angol kerti fűszernövény”. Századokon át ízesítette a brit szigetek ételeit. Valami rejtélyes okból kifolyólag Albionban jelenleg méltatlanul mellőzik. A Tudor királyok idejében a háziasszonyok egy cserép bazsalikommal ajándékozták meg a házukba látogatót. Indiai eredetűnek tartják: ott bokor formájában évelőként is megél, Visnu és Krisna istenek szent növénye. Malajziában és Perzsiában sírokra ültetik, az egyiptomi nők pedig szeretteik sírjait szórják be virágjaival. Nyugat-afrikai és indonéz fajtáit elsősorban lázcsillapításra használják. Az ókori görögöknél a szerencsétlenséget szimbolizálta. Moldáviában máig él a hit, miszerint ha egy férfi bazsalikomot fogad el egy leánytól, azt haláláig szeretni fogja.

bazsarózsa: szégyen; derűs élet, boldog házasság

begónia: Légy óvatos! Az ábrándozás, a vágyak és álmok, a begónia-színűre színezett színes jövendő jelképe. Szintén cserepes virág, amit szálban nem nagyon szoktak ajándékozni, ezért erre is igaz, hogy függést jelöl, ám nem a szerelemtől, hanem inkább a saját ábrándképeinktől való függőségre utal. Férfitől begóniát kapni azt jelenti, hogy saját ideáljaiba szerelmes, nem pedig az imádott Hölgy valós személyiségébe.

bogáncs: szigorúság, önsanyargatás. Jelentése virágnyelven: „Az élet költészete nyomtalanul halad el melletted.”

borostyán: elszántság, hosszú élet, öröklét

búzavirág: remény. A szellemi világosság, a tiszta gondolatok jelképe. Igazi „magyar virág”, a mezei csokrok tipikus növénye a pipaccsal egyetemben.

bükköny: viszlát, elindulás, áldott öröm, köszönöm a szép időszakot. szagosbükköny: csók a boldog percekért.

ciklámen: Lemondás, búcsúzás. A ciklámen színét Szűz Mária vérző szívéhez hasonlítják. A Miasszonyunk virága, tehát a Mária kegyhelyekre érdemes ciklámenből csokrot kötni, vagy a Mária szobrok, feszületek tövéhez ezt a virágot ültetni. Temetőbe is ezt a virágot érdemes kiültetni.

cinea(bíbor): Tartós ragaszkodás. Állandóság

cinea (fehér): Jóság

cinea (sárga): Naponta emlékezés

cinea (vegyes): Egy hiányzó barátra gondolva

citromvirág: hűség a szerelemben

csuporka: Szerelem első látásra

csalán: Távozz, irtózom tőled! Jelentése virágnyelven: „Hidegen hagy, hogy szerelmeddel kecsegtetsz, mert ígérgetéseid és udvarlásaid süketek.”. Természetesen nem való csokorba, még a díszcsalán sem, kivétel, ha éppen irtózásunkat akarjuk kifejezésre juttatni

cseresznyevirág: Keleten, és Európában is a tavasz és a szűziesség szimbóluma. Keleten a cseresznyevirágzáskor szoktak a családok kivonulni a szabadba és megünnepelni a tavaszt. Ez ott nagyon nagy ünnep, a megújulást, a télből felébredő természet ajándékait ünneplik ilyenkor. Első szerelem idején szokás ilyen virágot ajándékozni.
dália: Elegancia; magasztosság. A változékonyság jelképe. Csokorban dáliát kapni a változékony érzelmeket jelöli. Esküvői csokorba nem szerencsés választás, mert azt mutatja, hogy a csokrot hordó menyasszony vélekedése megváltozhat. Sírcsokorra – az élet változó, mulandó voltát, megújulását jelezve – alkalmas virág

dió: hülyeség

eperfa: Te vagy az egyetlen, akit szeretek!

erdei fenyő: Idő

fagyöngy: bölcsesség, halhatatlanság, gyógyító, varázslatos erő, a druidák mágikus növénye

fenyő: Remény, szánalom.

fokhagyma: Bátorság, erő

frézia: mindig megbízhatsz bennem. Természetes erejű virág, származási helyét tekintve Dél-Afrikából, pontosabban Fokföldről származik, nevét egy német fizikus után kapta. Az illatos virág láthatóan tele van természetes energiával, hiszen nagyon ritkán bántják betegségek, vagy kórokozók.

fű: Hódolat, alázatosság.

gardénia: Titkos szerelem; Aranyos vagy; Öröm

gólyahír: Kegyetlenség, szomorúság, féltékenység

gyékény, nádbuzogány: Béke, jólét.

gyermekláncfű, pitypang: Hűség, boldogság

gyöngyvirág: szeretet, édesség, Szűz Mária könnyei; visszatérés a boldogságba; megújult boldogság; tisztaság; szerénység.
A szeplőtlen fogantatás, Mária jósága és szűzi tisztasága, a paradicsom öltenek testet a gyöngyvirágban. A magyar népdalok és népi alkotások egyik állandó motívuma. Gyöngyvirág csokrot nőnek ajándékozni megbecsülés, tisztességes szűzi szándékot jelent.
hajnalka: Az ölelés virága – akárcsak a szintén futónövény Iszalag – arra utal, hogy úgy fussa be a legényt az én szerelemem, ahogyan a kerítésemet befutja a hajnalka, vagy az iszalag. (Példa: „A karádi kertek alatt befutott a gyöngyiszalag. Gyöngyiszalag, lapulevél, hamis a karádi legény.” – népdal.) Igen kedves kis virág, s a boglárkához hasonlóan szintén egy magyar eredetű női név, jelentése hajnal, de jelenti persze a virágot is, melynek levelei szívalakúak.

halott falevelek: Szomorúság

hanga: hasonlatosan a boglárkához és a hajnalkához ez is egy magyar eredetű női név, mely magát a növényt jelenti. (fehér): Védekezés; A kívánságok valóra válnak szerencse, talizmán. (kék): Csodálat, magány

harangvirág: Alázatosság, szelídség. Mindenem a tiéd, mindörökkön tartó imádat. Kehelyformája miatt termékenységszimbólum, a germán Freya istennő, illetve Mária alakjához kötődik, ezáltal pedig Krisztus születéséhez és magához Krisztushoz is társítják. Mások galamb alakúnak látják, s a Szentlélekkel azonosítják. Szintén a tavasz egyik legkedvesebb virága. A női csevegés, fecsegés jelképe.

hervadt virágcsokor: Visszautasított szerelem

hibiszkusz: Kifinomult szépség. A hibiszkusz a nőiesség és szépség jelképe.

hortenzia: Köszönöm, hogy megértesz; Ridegség, szívtelenség. A gondtalanság virága. Fiatal, még a házassággal nem gondoló leányok növénye ez. Női névként is ismert, latin-francia eredetű, a Hortensius római nemzetségnévből származik. A latin hortensis szó jelentése: kerti, vagy kertünk dísze. A hasonló virágnév a női névből származik.

hóvirág: remény. A görög mitológiában a Danaidák Ősanyjának, Iónak alakja fűződik nevéhez. Mária attribútuma a keresztény kultúrkörben, egyúttal a remény és az elégtétel szimbóluma is, mert állítólag ez a növény vigasztalta látványával a paradicsomból kiűzött első emberpárt. Jelentése Virágnyelven: „Örvendj a jelennek és a jövőnek, s a szomorú múlt emlékeinek ne engedj helyet a szívedben.”. A tavasz legelső virága. Jelképezi a reményt, és a tisztaságot. Az ifjú szerelmes tiszta kedvesének választhatja ajándékba. Bár, – ahogy a népnyelv tartja – óvatosnak kell lenni azzal a férfivel, aki elhív bennünket hóvirágot szedni, mert könnyen lehet, hogy gólyahírrel térünk majd haza.

ibolya: remény, szerénység, megújulás ill. Mária alázatossága, és Krisztus szenvedéseire is utal

írisz: amelyet az ókorban neveztek el „szivárvány”-nak, s így mint a megígért szövetség jele szerepel a bűnbeesés ábrázolásain, az Ó- és Újszövetséget összekötő Keresztelő János mellett, miközben kard alakú levelei Mária hét fájdalmát testesítik meg

izsóp: A zsidók a megtisztulási szertartásánál játszott szerepe miatt Krisztusra és Máriára vonatkoztatva a megváltás szimbólumát látták benne. A Palesztinoknál ez pont fordítva van. Nem szent növény, hanem egy ízletes reggeli kiegészítője. Nagyra értékelt gyógynövény.

jácint: Játékok, sportok, sietség. Próbálj megbocsátani!(fehér): Bájosság; Imádkozom érted! (kék): Állhatatosság, tartósság. (lila): Bocsánat, bocsáss meg, bánat. (sárga): Féltékenység.(vörös vagy rózsaszín): Játék.

jázmin: Kedvesség virága. Törökországban és az arab világban ismert – egyébként perzsa eredetű – női név, a kedvesség a női kellem, a jó és erényes női tulajdonságok megszemélyesítője. A jázmin illatot a szerelmes éjszakák illatához hasonlítják. A jázmin virágát nőnek ajándékozni egyértelmű elismerés. Jázmin illatú illatszer pedig vágyfokozó, tiszta érzelmeket árul el. Az 1001 éjszaka egyik legfontosabb szimbóluma nem véletlenül ez. A sárga virágok többnyire negatív jelenésűek, ám ez alól egyedüli kivétel a sárga jázmin, ami a boldogság jelentését hordozza.

kakukkfű: az ókori görögök szerették kakukkfüves aromafürdőkben áztatni magukat, a germánok viszont isteneik jóindulatára pályáztak, amikor kakukkfűvel áldoztak reggelente. A keresztények számára Mária-szimbólum az örökzöld növény. Római feljegyzésekben 2000 éves írásos bizonyítékok vannak a kakukkfű gyógyhatásaira, melyek szerint a kakukkfű főzete távol tartja, ill. gyógyítja a megfázást.

Kaktusz: Kitartás, állhatatosság. Megküzdök a szerelmedért.

Kála: Szépség. Az egyik legdivatosabb virág a kála, mivel a szépséget jelenti.

Kamélia, japán rózsa: Csodálat, tökéletesség, szerencse férfiak számára. Szeretetre méltóság. Szerencsém van veled. Kedvességed elbűvöl; Csodálattal adózom neked. (fehér): Csodálatos vagy. (rózsaszín): Vágyódom utánad. (vörös): Láng vagy a szívemben.

Kamilla: Az érzékek vagy a szellem nyugalmát jelképezi a kamilla. Gyógynövény volta miatt Mária lelki gyógyító erejével hozták összefüggésbe. Alkalmas arra, hogy a „lángra lobbantott, s megcsalatott szív gyulladását is lelohassza”, hiszen nem csak a testi gyulladásokat, hanem a szerelem tüze által okozott gyulladást is csillapítja. Női névként is ismert, a latin Kamill férfinév női párja, jelentése nemesi születésű, aki az áldozatoknál szolgált.

kankalin: Nem tudok nélküled élni. Nélküled halott vagyok. Kulcscsomóként lecsüngő virágzata miatt Szt. Péter kulcsait szimbolizálja, átvitt értelemben Mária jelképe is, aki fia által nyitotta meg az emberek előtt a mennyországot. Jelentése virágnyelven: „Mennyországom kulcsa angyali tisztaságú szívedben rejlik.”

Kardvirág: Adj egy kis pihenőt; Őszinte vagyok; Erő; pompa; gyönyörűség.
A kardvirágot nevezik legényvirágnak, vagy sásliliomnak, fiút hozó fű a kardvirág. Fia születik annak az asszonynak, aki az övére tűzve viseli. A kardvirág egyébként is fallikus alakzatú növény, a férfi princípium virága. Esküvői csokorban fiú születését segíti a házasságban, és a férfi teljesítményét javítja majd az ágyban.

kikerics: örülök, hogy megkaptalak. A szép napok végét jelzi a kikerics. De csak az időjárásban. Jelentése virágnyelven: „Szívemet lángra lobbantotta az irántad érzett szerelem, és örömmel engedelmeskedem a mennyei érzületnek.” Hát mi ez, ha nem a szépnapok kezdete?

kökörcsin: őszinte vagyok, és te? A betegség virága. Kicsi, kék kelyhei, és sötét élőhelye kis parabolaként gyűjti magába azokat az energiákat, melyek ártóak, negatívak. Kórházak kertjébe illik, mivel ott átveszi, magába szívja ezeket az energiákat.

körömvirág: úgy érzem nem szeretsz

kőtörőfű: A kövek réseiből bukkan elő, így Krisztus feltámadásának szimbóluma lett, aki a lezárt kősírból távozott. Főleg a temetők virága, sírokra ültetik, hogy a Feltámadásra emlékeztessen. Nem kötik csokorba, viszont bármelyik kertben, vagy akár teraszon kialakított sziklakertben gyönyörűen mutat.

krizantém (őszirózsa): Pihenés, nyugalom; Csodálatos barát vagy; Igaz szívvel. Egész Keleten királyi virágként tisztelik, s az ősz, a kitartás, a hosszú élet, az előkelőség és erényesség szimbólumának tartják. A japán császár címerében is látható. Nálunk főleg a temetők virága lett, mivel Halottak napja környékén nyílik. A fehér az igazság szimbóluma, a sárga mellőzött szerelem, a vörös pedig a sírig tartó, hűséges szerelmet fejezi ki.

krókusz: Vidámság; Fiatalosan jókedvű, derűs

labdarózsa: Bosszúságot hoz, főleg a szerelemben. Jelentése virágnyelven: „Bármilyen érzéketlennek kívánsz is látszani, Amor nyila egyszer elér.”. Ritkán kötik csokorba. Talán nem véletlen?

leander: Óvatosság

len: Az otthon szimbóluma

liliom: tisztaság, ártatlanság de bódulat szimbóluma is. Az egyetlen virág, amit Krisztus nevén nevez az Újszövetségben, ezért már nagyon korán annyira népszerű lett, hogy végül V. Pál pápa 1618-ban jónak látta szabályozni művészi felhasználását. A tisztaság szimbólumaként Máriához és a szentekhez rendeljük, az Énekek énekében emlegetett liliom is Máriára utal, a kiváltságot jelképezve. A Bibliában a liliom még az isten akaratára való hagyatkozást, vagyis a gondviselést is jelképezi („Nézzétek a mezők liliomát, hogyan nőnek, nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak”). Egészen más értelmezés szerint a liliom bibéje miatt a nemzés szimbóluma is, a francia királyok a faj fennmaradása miatt választották. (Bourbon liliom) A liliom erős, fűszeres bódító illata ellentétben áll megjelenésével, a szellem és az érzékek együttesét, ellentétét is jelezheti. (kék): titkos hódolódtól, (narancs): Gyűlölet, (sárga): A levegőben járok, Hamis és gyöngéd. Talán a fehér liliomé a legerősebb szimbólumrendszer. A liliom a Liliacaea család tagja, ahová a tulipán és a fritillaria, más néven kockás liliom is tartozik.

lonc: boldog minden veled töltött perc

lóhere: gyarapodás, jólét, lelki egyensúly, szerencse (Lottó, Totó, szerencsejátékok, Újév)

lótusz: Az örökké megújuló szépség és felejtés virága. Elsődlegesen a szellemi létezésre ébredő anyag jelképe. Az egyik legerősebb spirituális növény. Az iszapból, a víz homályán át fejlődik ki, hogy a fényben pompázzék. Ezenkívül a női princípium termékenységét, a női ölet, az örök életet szimbolizálja, Indiában a jóni (Vulva) jele is. Hindu felfogás szerint a teremtés kezdetén Visnu „lótusz köldökében” trónolt Brahma. India mai jelvénye szintén a vörös lótusz. Kínában a nyár jelképe is. A görögöknél Héra szent növénye. Az antikvitás a felejtés szimbólumaként ismerte. Odüsszeusz társai is „felejtést ettek” a lótuszevők szigetén. Egyes fajtáinak bizonyos részei ehetőek, ezért a Föld számos táján, így nálunk is ételül szolgált ínséges időkben. Aki a lótusz jelképe alatt tevékenykedik, magára veszi mindhárom sík karmáját, hogy megtisztuljon

magnólia: Nemesség… lábaid előtt heverek. A természetesség virága, nyitott sziromszerkezetével maga a befogadás. Vele minden magától értetődő. A természetes, szívű nagyon kedves Hölgyek virága. Csodálatos színei és formái vannak. Bátran ajándékozzuk

magyal: Védekezés, otthoni boldogság

makk (tölgy, bükk): Az északi népeknél az élet és a halhatatlanság szimbóluma

mákvirág: Ősidőktől a bűbájosok virága a mákvirág. Hasas termése, illetve számtalan magja miatt a bőséget jelentheti, ugyanakkor kábítószerként és fogamzásgátlóként való alkalmazása miatt a hiábavalóság megtestesítője. Rokona a feslettséggel azonosított pipacsnak. A mai szóhasználatban a mákvirág kedvesen rosszalló jelzővé vált. Démétér attribútuma. Jelentése virágnyelven: „Álmos, közönyös vérmérsékleted miatt szívedben nem támadhatnak jelentősebb indulatok.”. Ismert még afrodiziákumként.
mályva: Mária gyógyító erejét szimbolizálja. Korea nemzeti virága, Kínában az állhatatosság jelképe. Gyógynövényként is használják.

mandulavirág: remény

margaréta: a görög ’margarisz’ (gyöngy) szóból ered, a kiontott könnyek szimbólumként Krisztus és a vértanúk szenvedésének jelképe. Néphitben sorsjelkép (szeret-nem szeret)

mimóza: érzékenység

napraforgó: szoláris karakter, sugárzás, nagyság, szellemi megvilágosodás iránti vágy, befolyásolhatóság – arra fordul, amerről a legtöbb fényt kapja

nárcisz: önimádat, de a Biblia alapján a Paradicsom virága, a feltámadással is összefügghet („Kertem nárciszokkal végigültetéd” Csokonai)

nefelejcs: hűség, az isteni parancsok megtartása. Régi magyar neve szemvígasztaló.
nőszirom (latinul Iris, a görög mitológiában az istenek követe, a szivárvány, a világ sokszínűségének szimbóluma): Mária szimbóluma, a szivárvány révén a Krisztus által megújított szövetség jelképe is.

orchidea: luxus vágy, Keleten a kifinomultság, műveltség, gyöngédség szimbóluma

orgona: áhítat (Anyák napja- Orgona ága…)

páfrány: szelíd természetesség, őserő,

pipacs: heves, de mulandó fellobbanás, bódulat. A feslettséggel is összekapcsolódik
pünkösdirózsa: Paeonia fajok családjába tartozó növény hazája Kína, ahol közel 2000 éve termesztik. Nevét a görög mitológia isteneit gyógyító orvosnak, Paion-nak köszönheti. Évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették. Gyökeréből készült kivonatával gyógyítottak sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát és egyéb betegségeket. Ez annál is meghökkentőbb, mivel a növény egésze mérgező, kivéve a tavasszal és ősszel kiásott gyökérgumókat.

rózsa, piros: női szimbólum, szerelem, szenvedély, szenvedés

rózsa, fehér: tiszta szeretet, távolságtartás, Szűz Mária epitheton ornansa, a „tövis nélküli rózsa”, minthogy ő mentes volt az áteredő bűntől. A reneszánsz képeken a rózsafüzérek Mária tövis nélküli rózsakoszorúira utalnak. Árpádházi Szt. Erzsébet virága.

vadrózsa: a remeteéletre utal (pl. Mária Magdolna mellett)

szarkaláb: sarkantyús virága miatt a lovagság és a lovagokat védelmező Mária szimbóluma, de gyógynövény volta miatt a lelki vakságból kigyógyító Krisztusra és Máriára is utalhat, formája miatt a szem körül?

százszorszép: Mária könnyei az egyiptomi menekülés idején. Gyermekkori gondtalanság, játékosság.

szegfű: Passió, Krisztus kereszthalálának szimbóluma. Másrészt világi szerelem , életöröm, hiúság.

tavirózsa: lelki fejlődés, teremtés

tulipán: természetesség, játékosság, vidámság, a 19 sz.-i székely szerelmi szimbolika jellemzője. Magyar népművészet: a tulipán a liliomot helyettesíti, a XVI. században került hazánkba Batthyány Boldizsár kertjébe, majd alig száz év elteltével már a parasztkertek – és a népdalok – kedvelt virága lett .

vadvirágok: természetesség, szabadság, frissesség.